Gonosz ideológiának" nevezte a nácizmust vasárnapi birminghami miséjén XVI. Benedek pápa.
A katolikus egyházfő, aki négynapos nagy-britanniai látogatásának utolsó hivatalos mozzanataként mutatott be 55 ezer hívő előtt szabadtéri misét a nyugat-angliai nagyvárosban, homíliájában megemlékezett a hitleri légierő Nagy-Britannia elleni, hetven évvel ezelőtti pusztító támadásairól. Közölte: számára, aki Németországban élt és szenvedett "a náci rezsim sötét napjaiban", mélyen megindító, hogy vasárnap, a náci Németországgal vívott légi háború - az angliai csata - emléknapján Nagy-Britanniában lehet, és felidézheti azon britek emlékét, akik életük feláldozásával, bátran szembeszálltak "annak a gonosz ideológiának az erőivel".
A német születésű pápa a vasárnapi birminghami misén külön megemlékezett a közeli Coventry városáról, amelyet 1940 novemberében porig bombázott a német légierő. XVI. Benedek "szégyennek" nevezte a támadást, és kijelentette: ennek emléke is arra készteti a keresztényeket, hogy megújult elkötelezettséggel tevékenykedjenek a békéért és a megbékélésért.
Coventry lerombolása a náci barbárság egyik történelmi szimbólumává vált Nagy-Britanniában. A légitámadásban a város XIV. századi katedrálisa is elpusztult; romos maradványait emlékeztetőül a mai napig megőrizték.
A katolikus egyházfő csütörtökön kezdődött nagy-britanniai látogatása során már korábban is elítélően szólt a nácizmusról. Érkezése napján, a skóciai Glasgow-ban tartott szabadtéri miséjén kijelentette, hogy a "náci zsarnokság száműzni akarta Istent a társadalomból", és megtagadta az emberiességet a társadalom egyes csoportjaitól, elsősorban is a zsidóságtól.
A vasárnapi birminghami misén a pápa boldoggá avatta John Henry Newmant. A XIX. századi nagy angol teológiai gondolkodó a viktoriánus Anglia leghíresebb egyházi személyisége és kiemelkedő tehetségű hitszónoka volt, aki sokat tett azért, hogy az anglikán közösség visszataláljon a katolikus gyökerekhez. Végül 44 éves korában maga is katolikus hitre tért, a katolikus egyház szolgálatába állt, és XIII. Leó pápától bíborosi rangot kapott.
A birminghami misével véget ért a pápa négynapos állami látogatásának programsorozata. XVI. Benedek hivatalosan II. Erzsébet királynő - az anglikán egyház első számú vezetője - meghívására érkezett Nagy-Britanniába. Brit uralkodó most először látott vendégül katolikus egyházfőt azóta, hogy VIII. Henrik a XVI. században szakított a római egyházzal.
A jelenlegi pápa elődje, II. János Pál 1982-ben járt Nagy-Britanniában - ő volt az első pápa brit földön -, de őt az angol-walesi katolikus egyház hívta meg.
XVI. Benedek pápa körútján felkereste a skóciai Edinburgh-t és Glasgow-t, Angliában pedig Londont és Birminghamet. Látogatásának egyik kiemelkedő jelentőségű mozzanataként, szombati londoni miséjén személyesen megkövette az egyházi személyiségek szexuális visszaéléseinek egykori gyermekáldozatait, kijelentve: mélységesen sajnálja a történteket. A visszaéléseket "elmondhatatlan, megvetendő bűnnek" nevezte, amely szavai szerint "szégyent és megaláztatást" hozott az egész egyházra.
Londoni kommentárok szerint ez volt az eddigi legerőteljesebb bocsánatkérő megnyilvánulás a pápa részéről az egyházat világszerte megrázó visszaélési botrány kirobbanása óta.
Elítélte a nácizmust
